| Megjegyzés: | Az eredeti képek elérhetők innen: http://books.google.hu/books?id=FKQWAAAAYAAJ |
| Facebook oldalunk: http://www.facebook.com/PGHungarianTeam |
GYÜJTÖTTE ÉSKIADTA
PAP GYULA.
SÁROSPATAK.
NYOMTATTA FORSTER R. A REF.FŐISKOLA BETŰIVEL.
1865.
Toldy Ferenc irod. arck.
KÁROLYTESTVÉREMNEK.
Nógrádból a palócföldről egy csomó vadvirágot vesz e könyvben at. közönség.
Nincs helye, hogy előszavunkban e gyüjtemény érdemét, jelességéthangoztassuk, a nép költészet becsét elismerte az eszthetika, anyelvtan, s ezzel együtt az irodalomtörténet; inkább ide iktatunknehány vonást e sajátos ősi népfajról, hogy tájékozhassa magát amás vidéken lakó olvasó, s hogy álláspontot szerezhessen s kellőlegméltányolhassa, ki netalán a palóc népköltészetet fogja tennitanulmánya tárgyává.
Forduljunk először is a történelemhez! Mit látunk a palócnéphajdanáról feljegyezve?
Toldy Ferenc (A magyar irodalom története első kötet. Pest.Emich Gusztáv bizománya 1851. 21 lap) így ír róla: „Már a tizedikszázad közepe felé találjuk Constantinus Porphyrogenitus bizanticsászárnál a magyar nyelvjárások legrégibb nyomdokát. Nyilvánmondja t. i. ez, hogy a kazarok közt belső háború támadván, ameggyőzöttek egy része a magyarokhoz futott s köztök letelepedvén,Kabaroknak (kétségkivül Kóboroknak) VI. neveztettek; s hogy ezek a magyarokatkazar nyelvre tanítván, beszélik ugy mond mind maig ugyanazondialectust, de élnek a magyarok másiknyelvével is. Tekintetbe vevén már most a legujabb történetnyomozásoknak, főleg Horváth Istvánéinak eredményeit, aligkételkedhetünk többé, hogy itt a kazar nyelv alatt egyenesen apalóc nyelvjárást kell érteni, melyen valamint régenten a palócok,besenyők, kunok, kazarok, jászok és székelyek szólottak, ugy mainapiglan szólnak azoknak külön időkben magyarországba letelepültutódaik mindenütt hol nagyobb tömegekben laknak, habár nagyobbkisebb eltérésekkel. Ezekhez képest a palóc dialectus, mely régiépségében leginkább a Gömör, Borsod, Nógrád és Hevesmegyékösszeszögellő hegyes vidékein maradt fen, hol előkelőleg palócnakneveztetik s határozottabban közép palócnak hívathatik, a nevezetttörzsökök különbsége szerint mai nap is több ágakra oszlik,milyenek az éjszaki vagy is barkó Gömörben; a déli palóc vagygöcsei Szalában s részint Somogyban és Veszprémben is; a dunadrávai palóc Baranyában s az ormányságban a Dráva mellett, a csángóMoldvában; a szé