Megjegyzés:
A tartalomjegyzék a 315. oldalontalálható.
Eötvös KárolyMunkái
xxiii. kötet
A BALATONI UTAZÁSVÉGE.
Eötvös Károly Munkái
XXIII.
A BALATONIUTAZÁS
VÉGE
BUDAPEST MXMIX
VIII., ÜLLŐI-ÚT 18. SZÁM.
RÉVAITESTVÉREK
IRODALMI INTÉZETR.-T.
Eötvös Károly
BUDAPEST MXMIX
VIII., ÜLLŐI-ÚT 18. SZÁM.
RÉVAITESTVÉREK
IRODALMI INTÉZETR.-T.
AZ ÖSSZES JOGOKFENTARTÁSÁVAL.
Révai és Salamonkönyvnyomdája Budapest, VIII., Üllői-út 18.
(Betegeskedése, szobái, áhitatos lelke, szentképecskéi. – Kik látogatták halálos betegségében? – Utolsó szavai.– Szegedy Róza kertecskéje. – Mit bizonyit a halottianyakönyv?)
A vég közel volt már. A fenséges fény kialudni készült, melynéla nagy költő ihlete lángra lobbant.
Szegedy Róza történetét eddig meg nem irták. Pedig még nemszületett nő a magyar faj kebelén, kinek alakját a költészetdicsősége ugy körülvette volna, mint az övét. Története a nemzetmivelődésének történetéhez tartozik. Emléke szent és dicső.
Halálának körülményeit akarom itt ismertetni. Hamvai már régótaporlanak. Hetvenegy esztendeje lesz néhány hónap mulva, a mikorsirjába 1832-ik évben május hó 18-án lefektették.
Gyermekkoromban érdeklődtem már neve, alakja és története iránt.Egy-két év mulva ötven éve lesz már, a mikor sirját előszörfölkerestem. Azután husz év mulva kerestem föl s végül két évelőtt. Most már kötelességem mindent elmondani, a mit haláláróltudok. -2-
Gyermekészszel nem gondoltam arra: akkor kérdezősködni róla, amikor még lehetett volna, a mikor még százan, meg százan éltek, akik őt ismerték s tiszteletükkel és rajongásukkal körülvették. Amikor még élénk volt róla az emlékezet s közénk s életénekhagyományai közé nem szállt le a feledés köde. Mikor eszembejutott: akkor már késő volt. Akkor már kevesen éltek, a kikszinről-szinre látták s vele ismerősök voltak. S az ő beszédüket iskétféle feledés csonkitotta meg. Az ő feledésük s az enyém. Hiszenmindent följegyezni akkor se jutott eszembe.
Élete folyamán sokszor volt beteges. 1831-ben csaknem egész évenát gyöngélkedett. Férjének legbizalmasabb egyik barátja az énegykori öreg barátom, Fülöp József volt, vármegyémnek mind haláláigtiszteletbeli főmérnöke. Ő beszélte nekem, hogy 1