Megjegyzések:
Az eredeti képek elérhetők innen: http://books.google.com/books?id=_WJMAQAAMAAJ.
Facebook oldalunk: http://www.facebook.com/PGHungarianTeam.
MAGYAR IRÓK
ARANY KÖNYVTÁRA.
XXIV. KÖTET.
NAGY ENDRE.
APOSTOL AHÓDSÁGON.
BUDAPEST,1908.
GRILL KÁROLYKÖNYVKIADÓVÁLLALATA
IV. Veres Pálné-utcza16.
APOSTOL A HÓDSÁGON.
REGÉNY.
IRTA
NAGYENDRE.
BUDAPEST.
FRANKLIN-TÁRSULAT
MAGYAR IROD. INTÉZETÉS KÖNYVNYOMDA.
FRANKLIN-TÁRSULATNYOMDÁJA.
I.
A Liget-úton, a pompázó, kaczér villák sorában van egy, a melysehogy sem illik ide. Mintha díszruhás menetbe rongyos kolduskeverednék.
Az utczára csak egy komor, dísztelen fal látszik belőle, amelyen vak bemélyedések helyettesítik az ablakokat. A ki itt lakik,nemcsak azt nem akarja, hogy őt lássák, de ő maga sem kiváncsi akülvilágra.
A «villa» előtt lévő kert épen méltó a házhoz. Az elvadultgyepen csak süppedékek és emelkedések sejtetik a virágágyak nyomát.Valami elzüllött Vénusz-szobor áll a kert közepén. A könyörületestermészet labodát növesztett körülötte, hogy eltakarja kopott,töredezett bájait.
Itt ugyan alig fedezné föl valaki az emberi gondoskodás nyomait.A kik erre elhaladnak és a dús, pompás kultura közepén meglepődve-4-állanak meg, azt hiszik, hogy e fal mögött valami modern Diogeneslakik, a ki kaczérkodik, kérkedik a különczködésével.
Pedig szó sincs róla. Nem Diogenes lakik itt, hanemLucullus.
Benn, a hova nem hatol el az utcza szeme, csupa pazar fényüzéslátható. Maga a villa czifra tornyaival, vidám loggiáival,terrasszaival, szeszélyes erkélyeivel a gondtalan mulatság nagyúritanyájának készült. A kert pedig, a mely egészen a tulsó utczáigelnyulik, mindennel bővelkedik, a mit csak természet és mesterkedésnyujthat. Ha a keskeny, pajkosan eltünedező erdei ösvényeket, kieslugasokat, rejtett barlangocskákat és folyondárosőserdő-részleteket látnád, – el se hinnéd, hogy mindez Budapestkellős-közepén van, abban a negyedben, a hol aranynyal mérik atelket.
Ez a visszájára fordított kéjlak Magyarország egyik legelőkelőbbmágnásáé, Vajkai Jenőé. Nem gróf, még csak nem is báró. Egész seregpredikátumát őrzik ugyan a családi archivumok, de ezek is ottmaradtak a leveles-ládákban. Még az «y»-t is az egyszerű polgári«i»-vel -5- cserélte föl. A Vajkaiak még ahhoz isbüszkék voltak, hogy valami kiváltságos czímet biggyeszszenek anevük elé.